A francia származású Alain Bombard 1952 júliusában elhatározta, hogy bebizonyítja: a tengervízben az ember majdnem annyira életképes, mint a hal. A 28 éves Bombard Las Palmasnál (Kanári-szigetek) egy gumicsónakon vágott neki az óceánnak. Csak sós vízzel és a tengerből kifogott nyers hallal akarta átvészelni az utat. A magával vitt édesvizet és élelmiszert lepecsételt hordóba tette, és végszükség esetére tartogatta.

Több mint két hónap, vagyis 65 nap múlva érkezett hír felőle a Karib-szigetekről, miszerint sikerült a terve: azaz csak tengervízzel és hallal táplálkozva életben maradt, nem kellett az élelmiszerhordó pecsétjét feltörnie. A kísérletnek köszönhetően Bombardot Franciaország hősévé avatták. A sikerhez kapcsolódó üzleti vállalkozása is nagy hasznot hozott: az átkeléshez használt gumicsónakot prototípusként használva mentő gumicsónakgyártásba kezdett. Idővel természetkutatóvá vált, majd 15 éven keresztül az Európa Parlament tagja volt, sőt, 1981-ben egy hónapig államtitkári pozíciót is betöltött Párizsban.

Hasonló kísérletre vállalkozott négy évvel később Hannes Lindemann, német orvos, tapasztalatai viszont homlokegyenest ellentmondtak elődjéének. A sós víztől megdagadtak a végtagjai, szomjúsága elviselhetetlenné vált, és fel kellett hagynia a kísérlettel. Az állandó eső és az édesvíztartaléka mentette meg a szomjhaláltól. Az út során készült orvosi feljegyzései (Egyedül az óceánon) a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tengeri hajózáshoz készítetett javaslatainak alapjául szolgáltak.

(El szeretném olvasni a teljes cikket. )