Az állandósuló élelmiszerhiány okai:
-bizonyos területek nem bírták el a demográfiai robbanást(lakosságnövekedést)
.a területek eltartó képessége csökken az erózió(pusztulás) és túllegeltetés miatt
-a termesztett növények genetikai diverzitása csökkent(a sok létező faj közül csak keveset termesztenek)
-túlzott szarvasmarhatenyésztés
.a fejlett és a fejlődő országok átlagjövedelmei között hatalmas a különbség
Az állandósuló élelmiszerhiány hatásai:
-a földön élő emberek jelentős része alultáplált,tehát nem jut elegendő táplálékhoz( főleg Ázsiában,Afrikában és Latin-Amerikában)
-az éhínség miatt gyakoribbak a halálos megbetegedések, amelyek halálhoz vezethetnek
-becslések szerint(ENSZ) a földön élők 17-40%-a alultáplált vagy hiányosan táplálkozik
-a hiányos táplálkozás szellemi vagy fizikai visszamarodottságot is eredményezhet
Megoldási lehetőségek a problémára:
-nagyobb termőterületek létrehozása
-a termőterületek terméshozamának növelése
-a vegetáriánus étrendre való áttérés
-a legelők mezőgazdasági termelésbe való bevonása
-a meglévő termőterületek termékenységének növelése
-feltétlenül megkérdőjelezendő megoldás a géntechnológia alkalmazása
-alternatív élelmiszerek fogyasztásának bevezetése
-haltenyésztés
-felfejleszteni a tartósítás, hűtés és szállítás technikáját
-csökkenteni a vörös húsok, a kávé és a dohány iránti keresletet
Véleményünk szerint a fejlődő országokat mindenképpen segíteni kell abban,hogy az élelmiszer ellátottságuk megfelelő legyen,a fejlődő országoknak pedig minél hamarabb megoldásokat kell találniuk a probléma megoldására.
Erdőirtás
-Az erdőirtásnak számos oka van; ezek például a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció és a természeti katasztrófák.
-Számos kedvezőtlen hatása van az erdőirtásnak:
több millió faj élőhelyének veszélyeztetése
éghajlati övezetek eltolódása
védelmi funkció megszűnése a viharok, áradások és a helyi időjárás szélsőséges változása ellen
elsivatagosodás
szén-dioxid tartalom növekedése
-Bár vannak törekvések az erdők területének növelésére, ám még mindig több fát vágnak ki, mint amennyit újratelepítenek.
A 2016-os olimpiai játékok megnyitójának záró szegmensében a globális felmelegedésre, az erdők pusztulására , a sarki jég olvadására, a tengerszint emelkedésére hívták fel a figyelmet. A bevonuló nemzetek küldöttsége egy-egy különböző fajtájú növényt, illetve magot helyezett el a felállított vázákba.
-Az erdők a természet csodái, amit meg kell őrizni a jövő nemzedéke számára is. Egy erdőben érezhetjük a természet közelségét és megismerhetünk különböző állat- és növényfajokat.
Gangesz, a szennyezett folyó
A Gangesz völgyében él az ország lakosságának közel 40 százaléka, vagyis mintegy 450 millió ember. Így nem csoda, ha ez a hatalmas tömeg komoly környezeti terhelést jelent a folyónak.
A lakossági és az ipari szennyvíz nagyrészt tisztítatlanul jut a folyóba, a hulladékról nem is beszélve. Mindezek ellenére a folyó menti települések ivóvizük 70 százalékát közvetlenül a folyóból nyerik.
A tudósok szerint a Gangesz vizének magas oxigénszintje megnehezíti az anaerob baktériumok elszaporodását. Ez lehet a magyarázat arra, hogy a víz miért marad hosszú ideig friss. Ma azonban a gátak és más vízügyi műtárgyak megváltoztatják a folyó áramlását, és megnehezítik a víz öntisztulását.
forrás: www.ng.hu/Civilizacio/2007/02/Gangesz_a_hinduk_elkepesztoen_koszos_szent_folyoja www.ma.hu/tudomany/61871/Gangesz_Mennyire_tisztit_a_szent_folyo
Sajtos Lili, Baráth Réka
Èhinsèg:
1.mennyien éheznek?
850 millió ember éhezik ma, közülük: 800 millióan a fejlődő országokban,200 millió gyerek.
2. Alultápláltság:
-A népesség 1/3-a szub- szaharai Afrikában,
-15%a Azsiaba és a csendes óceáni térségben.
- 10% dél Afrikaban,Közel Keleten,és Èszak-Afrikaban
3 okai:
-Fő ők: a szegénység
- alacsony mezőgazdasági termelékenység ( nem termelnek elegendő élelmiszert)
-Nem megfelelő földhasználat+aszály+ hirtelen népességnövekedés.
4.a jövő élelmiszer ellátása:
Éghajlat, szántóföld, energiaköltség,biotechnológia,halászat és vízi kultúra
Forrás:www.uni-miskolc.hu
Sárai-Kovács Rihárd, Kacsó Petra
Éhínség
Az emberiség történelmét végigkísérik a nagy éhínségek. Érdekes összefüggés, hogy a nagy forradalmak előtti évek sokszor rossz termésű évek voltak. Amikor éhínségről beszélünk, elsősorban arra gondolunk, hogy az emberi szervezet nem jut elegendő mennyiségű táplálékhoz.(Számomra érdekes adat, hogy míg az USA-ban naponta átlag 2 kilogramm táplálékot fogyaszt egy lakos, addig Indiában csupán 56 dkg-ot.) A mennyiség mellett azonban fontos a táplálék összetétele is. A fejlődő országok lakosainak napi menüje nagyon egyhangú és főleg szénhidrátból áll. Hiányzik a fehérje, több helyen a vitamint tartalmazó gyümölcs. Néhány országban pedig a vallás tiltja a húsevést. Például Peruban (Dél-Amerika) egy földműves család reggelije gabonából és kukoricából főzött leves, az ebéd főtt burgonya és sült kukorica, a vacsora pedig szárítással tartósított burgonyából készült leves, sült kukorica (hús csak ünnepnapokon). Kamerunban (Afrika) ez a menü reggel kukoricakása néha spenóttal, földimogyoró vagy kóladió, ebédre pálmaolajban főzött édesburgonya, vagy kukoricakása, a vacsora pedig pálmaolajban főzött manióka , vagy kukoricakása spenóttal és banán, vagy mangó. Srí Lankán ( Ázsia) egy földműves család reggelire borssal és hagymával ízesített főtt rizst eszik hallal és kókuszdióval, ebédre rizs főzelékkel, ritkán hallal és gyümölcsként mangót vagy banánt, vacsorára pedig egy tálka fűszerezett rizst főzelékkel vagy rizslisztből készült lepénnyel. Ez az egyhangú táplálkozás talán azért alakult ki, mert 10 000 kg gabonából az emberi szervezet kb. 1000 kg tápanyagot tud hasznosítani. Ugyanennyi gabonára van szükség 1000 kg állati hústermék előállításához is, ebből viszont csak 100 kg (kétségtelenül értékesebb) tápanyaghoz jut az emberi test. Ezért maradt a hús a termőfölddel jól ellátott, magas színvonalon termelő társadalmak luxustápláléka, a szegény országok közvetlenül fogyasztják el a gabonát, így tízszer annyi ember jut - bár kevésbé értékes, de az élet fenntartásához elegendő - táplálékhoz.
Forrás: Dr. Sárfalvi Béla - Dr. Tóth Aurél: Földrajz I. osztály (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest)
Pillér Péter
Napjaink egyik legjelentősebb problémáját a légszennyezettség okozza. Ilyen pl. a nagyvárosokat érintő szmog, melynek hatása közvetlenül befolyásolja a lakosság életét. A vastag füstköd ronthatja a látási viszonyokat, számos egészségügyi problémát okozhat és emellett az emberek hangulatát is szürkére festheti.
Ennek a problémának a megoldására talált egy alternatívát Stefano Boeri, akinek a tervei alapján megépült a világ első Függőleges Erdeje.
A Milánóban található toronyházak a rengeteg pozitívum mellett segítik a környezet regenerálódását és javítják a légszennyezettség mértékét is.
Ennek sikerességén felbátorodva jelenleg is épül a kínai Nanking városában található függőleges erdő, melyben 1100 fa és 2500 bokor fog otthonra lelni.
Ugyanígy Svájc is tervezi hasonló épületek felépítését, ahol a botanikusok szintén nagy gondot fognak fordítani a növények kiválasztására.
Vélemenyem szerint a társadalom számára ez egy nagyon hasznos befektetés, amely nem csak egy globális problémát old meg, hanem esztétikailag is hozzájárul a városok látképéhez.
Egyiptomban a nyomorban élők száma elérheti az 5 milliót is! Ez több, mint Magyarország népességének a fele! Vannak azonban olyanok, akik nem szeméttelepeken élik az életüket, hanem találtak egy sokkal furább helyet, ahova beköltöztek.
Qarava egy egyiptomi nyomornegyed, ami egy temető romjaira épült. Akik kimennek meglátogatni a hallottaikat, a sírok közt játszó gyerekekkel, kártyázó férfiakkal és éppen mosó, dolgozó nőkkel futhatnak össze.
A kirpták között száradnak a ruhák, sírboltokban alszanak és élnek. Mivel dolgozni sem tudnak, nem tudnak kiszakadni ebből a környezetből, tehát valószínű, itt élik le egész hátralévő életük.
Kihívások 2020
Utolsó kommentek:
Hevesi János 2017.02.16. 06:49:25
Az állandósuló élelmiszerhiány okai:
-bizonyos területek nem bírták el a demográfiai robbanást(lakosságnövekedést)
.a területek eltartó képessége csökken az erózió(pusztulás) és túllegeltetés miatt
-a termesztett növények genetikai diverzitása csökkent(a sok létező faj közül csak keveset termesztenek)
-túlzott szarvasmarhatenyésztés
.a fejlett és a fejlődő országok átlagjövedelmei között hatalmas a különbség
Az állandósuló élelmiszerhiány hatásai:
-a földön élő emberek jelentős része alultáplált,tehát nem jut elegendő táplálékhoz( főleg Ázsiában,Afrikában és Latin-Amerikában)
-az éhínség miatt gyakoribbak a halálos megbetegedések, amelyek halálhoz vezethetnek
-becslések szerint(ENSZ) a földön élők 17-40%-a alultáplált vagy hiányosan táplálkozik
-a hiányos táplálkozás szellemi vagy fizikai visszamarodottságot is eredményezhet
Megoldási lehetőségek a problémára:
-nagyobb termőterületek létrehozása
-a termőterületek terméshozamának növelése
-a vegetáriánus étrendre való áttérés
-a legelők mezőgazdasági termelésbe való bevonása
-a meglévő termőterületek termékenységének növelése
-feltétlenül megkérdőjelezendő megoldás a géntechnológia alkalmazása
-alternatív élelmiszerek fogyasztásának bevezetése
-haltenyésztés
-felfejleszteni a tartósítás, hűtés és szállítás technikáját
-csökkenteni a vörös húsok, a kávé és a dohány iránti keresletet
Véleményünk szerint a fejlődő országokat mindenképpen segíteni kell abban,hogy az élelmiszer ellátottságuk megfelelő legyen,a fejlődő országoknak pedig minél hamarabb megoldásokat kell találniuk a probléma megoldására.
Forrás:globalproblems.nyf.hu/globalis-problemak/allandosulo-elelmiszerhiany/
-Hevesi János,Pável Noel
Bejegyzés: Globális problémák
csalaneedit 2017.02.15. 22:32:01
Bejegyzés: Globális problémák
csalaneedit 2017.02.15. 22:30:36
Bejegyzés: Globális problémák
csalaneedit 2017.02.15. 22:29:16
Bejegyzés: Globális problémák
Csenge Ötvös 2017.02.14. 21:09:40
-Az erdőirtásnak számos oka van; ezek például a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció és a természeti katasztrófák.
-Számos kedvezőtlen hatása van az erdőirtásnak:
több millió faj élőhelyének veszélyeztetése
éghajlati övezetek eltolódása
védelmi funkció megszűnése a viharok, áradások és a helyi időjárás szélsőséges változása ellen
elsivatagosodás
szén-dioxid tartalom növekedése
-Bár vannak törekvések az erdők területének növelésére, ám még mindig több fát vágnak ki, mint amennyit újratelepítenek.
A 2016-os olimpiai játékok megnyitójának záró szegmensében a globális felmelegedésre, az erdők pusztulására , a sarki jég olvadására, a tengerszint emelkedésére hívták fel a figyelmet. A bevonuló nemzetek küldöttsége egy-egy különböző fajtájú növényt, illetve magot helyezett el a felállított vázákba.
-Az erdők a természet csodái, amit meg kell őrizni a jövő nemzedéke számára is. Egy erdőben érezhetjük a természet közelségét és megismerhetünk különböző állat- és növényfajokat.
Források: tqconsulting.hu/erdoirtas-okok-es-kovetkezmenyek
olimpia2016.24.hu/olimpiai-hirek/2016/08/06/megkezdodik-a-xxxi-nyari-olimpia-elo/
Készítette: Aszalai Andrea és Kis Enikő
Bejegyzés: Globális problémák
Sajtos Lili 2017.02.12. 20:32:09
A Gangesz völgyében él az ország lakosságának közel 40 százaléka, vagyis mintegy 450 millió ember. Így nem csoda, ha ez a hatalmas tömeg komoly környezeti terhelést jelent a folyónak.
A lakossági és az ipari szennyvíz nagyrészt tisztítatlanul jut a folyóba, a hulladékról nem is beszélve. Mindezek ellenére a folyó menti települések ivóvizük 70 százalékát közvetlenül a folyóból nyerik.
A tudósok szerint a Gangesz vizének magas oxigénszintje megnehezíti az anaerob baktériumok elszaporodását. Ez lehet a magyarázat arra, hogy a víz miért marad hosszú ideig friss. Ma azonban a gátak és más vízügyi műtárgyak megváltoztatják a folyó áramlását, és megnehezítik a víz öntisztulását.
forrás: www.ng.hu/Civilizacio/2007/02/Gangesz_a_hinduk_elkepesztoen_koszos_szent_folyoja
www.ma.hu/tudomany/61871/Gangesz_Mennyire_tisztit_a_szent_folyo
Sajtos Lili, Baráth Réka
Bejegyzés: Globális problémák
Petra Kacsó 2017.02.12. 12:49:32
1.mennyien éheznek?
850 millió ember éhezik ma, közülük: 800 millióan a fejlődő országokban,200 millió gyerek.
2. Alultápláltság:
-A népesség 1/3-a szub- szaharai Afrikában,
-15%a Azsiaba és a csendes óceáni térségben.
- 10% dél Afrikaban,Közel Keleten,és Èszak-Afrikaban
3 okai:
-Fő ők: a szegénység
- alacsony mezőgazdasági termelékenység ( nem termelnek elegendő élelmiszert)
-Nem megfelelő földhasználat+aszály+ hirtelen népességnövekedés.
4.a jövő élelmiszer ellátása:
Éghajlat, szántóföld, energiaköltség,biotechnológia,halászat és vízi kultúra
Forrás:www.uni-miskolc.hu
Sárai-Kovács Rihárd, Kacsó Petra
Bejegyzés: Globális problémák
Pillér Péter 2017.02.11. 14:34:18
Az emberiség történelmét végigkísérik a nagy éhínségek. Érdekes összefüggés, hogy a nagy forradalmak előtti évek sokszor rossz termésű évek voltak. Amikor éhínségről beszélünk, elsősorban arra gondolunk, hogy az emberi szervezet nem jut elegendő mennyiségű táplálékhoz.(Számomra érdekes adat, hogy míg az USA-ban naponta átlag 2 kilogramm táplálékot fogyaszt egy lakos, addig Indiában csupán 56 dkg-ot.) A mennyiség mellett azonban fontos a táplálék összetétele is. A fejlődő országok lakosainak napi menüje nagyon egyhangú és főleg szénhidrátból áll. Hiányzik a fehérje, több helyen a vitamint tartalmazó gyümölcs. Néhány országban pedig a vallás tiltja a húsevést. Például Peruban (Dél-Amerika) egy földműves család reggelije gabonából és kukoricából főzött leves, az ebéd főtt burgonya és sült kukorica, a vacsora pedig szárítással tartósított burgonyából készült leves, sült kukorica (hús csak ünnepnapokon). Kamerunban (Afrika) ez a menü reggel kukoricakása néha spenóttal, földimogyoró vagy kóladió, ebédre pálmaolajban főzött édesburgonya, vagy kukoricakása, a vacsora pedig pálmaolajban főzött manióka , vagy kukoricakása spenóttal és banán, vagy mangó. Srí Lankán ( Ázsia) egy földműves család reggelire borssal és hagymával ízesített főtt rizst eszik hallal és kókuszdióval, ebédre rizs főzelékkel, ritkán hallal és gyümölcsként mangót vagy banánt, vacsorára pedig egy tálka fűszerezett rizst főzelékkel vagy rizslisztből készült lepénnyel. Ez az egyhangú táplálkozás talán azért alakult ki, mert 10 000 kg gabonából az emberi szervezet kb. 1000 kg tápanyagot tud hasznosítani. Ugyanennyi gabonára van szükség 1000 kg állati hústermék előállításához is, ebből viszont csak 100 kg (kétségtelenül értékesebb) tápanyaghoz jut az emberi test. Ezért maradt a hús a termőfölddel jól ellátott, magas színvonalon termelő társadalmak luxustápláléka, a szegény országok közvetlenül fogyasztják el a gabonát, így tízszer annyi ember jut - bár kevésbé értékes, de az élet fenntartásához elegendő - táplálékhoz.
Forrás: Dr. Sárfalvi Béla - Dr. Tóth Aurél: Földrajz I. osztály (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest)
Pillér Péter
Bejegyzés: Globális problémák
Csenge Ötvös 2017.02.10. 11:34:31
Ennek a problémának a megoldására talált egy alternatívát Stefano Boeri, akinek a tervei alapján megépült a világ első Függőleges Erdeje.
A Milánóban található toronyházak a rengeteg pozitívum mellett segítik a környezet regenerálódását és javítják a légszennyezettség mértékét is.
Ennek sikerességén felbátorodva jelenleg is épül a kínai Nanking városában található függőleges erdő, melyben 1100 fa és 2500 bokor fog otthonra lelni.
Ugyanígy Svájc is tervezi hasonló épületek felépítését, ahol a botanikusok szintén nagy gondot fognak fordítani a növények kiválasztására.
Vélemenyem szerint a társadalom számára ez egy nagyon hasznos befektetés, amely nem csak egy globális problémát old meg, hanem esztétikailag is hozzájárul a városok látképéhez.
Forrás: www.erdekesvilag.hu/hamarosan-kinaban-is-fuggoleges-erdo-fog-zoldellni/
Nagy Viktória és Ötvös Csenge
Bejegyzés: Globális problémák
normankovacs 2017.02.10. 09:21:09
Egyiptomban a nyomorban élők száma elérheti az 5 milliót is! Ez több, mint Magyarország népességének a fele! Vannak azonban olyanok, akik nem szeméttelepeken élik az életüket, hanem találtak egy sokkal furább helyet, ahova beköltöztek.
Qarava egy egyiptomi nyomornegyed, ami egy temető romjaira épült. Akik kimennek meglátogatni a hallottaikat, a sírok közt játszó gyerekekkel, kártyázó férfiakkal és éppen mosó, dolgozó nőkkel futhatnak össze.
A kirpták között száradnak a ruhák, sírboltokban alszanak és élnek. Mivel dolgozni sem tudnak, nem tudnak kiszakadni ebből a környezetből, tehát valószínű, itt élik le egész hátralévő életük.
Forrás: www.noiportal.hu/main/npnews-17789.html
Bejegyzés: Globális problémák
Nimród Hös 2017.02.10. 09:21:08
1. kialakulasa:
a legutobbi 200 evben a nepesedes exponencialisan nott
2. okai:
-a technologiai fejlodese miatt, nott az eletszinvonal es csokkent a halalozasi rata
3. hatasa:
-kornyezeti problemak
-elelmiszer es ivoviz hiany
-gazdasagi es tarsadalmi problemak
4. megoldasi lehetosegek:
-nepesseg szamanak stabilizalasa szukseges:
-eszkoze: gazdasagi fejlodes
link: globalproblems.nyf.hu/globalis-problemak/a-fold-tulnepesedese/
Hos Nimrod, Sisak Donat
Bejegyzés: Globális problémák